Alternatív megoldás a magas vérnyomás csökkentésére

Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint a kedvtelésből tartott állatok jelenléte jótékony hatással van tulajdonosuk egészségi állapotára. A vizsgálatban kimutatták, hogy a társállat jelenlétében a vizsgált személyek vérnyomása csökkent, pulzusa pedig kevésbé szaporává vált.
Dr. Karen Allen, a New York-i Állami Egyetem orvosi karának munkatársa kutatásában arra keresett választ, hogy a társállattartás hogyan befolyásolja a sok stressz-hatásnak kitett egyének vérnyomását és pulzusszámát. A kutatás során olyan személyeket vizsgáltak, akik súlyos agykárosodásban szenvedő házastársukat ápolják. Hordozható vérnyomásmérő segítségével lehetőség nyílt arra is, hogy a vizsgálatokat ne laboratóriumi környezetben, hanem valós élethelyzetekben végezzék el.

A kutatásban 60 önként jelentkező (30-30 férfi és nő, a nők átlagéletkora 55 év, a férfiaké 50 év volt) vett részt, akik magas vérnyomásukra gyógyszert szedtek. A résztvevők egyik csoportja a kísérleti csoportba, a másik 30 fő pedig a kontroll csoportba került.
A kutatás kezdetekor a résztvevők vérnyomását 48 órán keresztül mérték, ők pedig ez idő alatt részletesen leírták, hogy mikor mit csináltak. Az első 24 órában egy órán át a résztvevők természetes stressz-helyzetbe kerültek (együtt voltak agykárosodásban szenvedő házastársukkal), majd a második napon mesterséges stressz-helyzetet hoztak létre (előadást kellett tartaniuk házastársuk ápolásáról, illetve két percre jeges vízbe tették a kezüket). A kapott eredményeket a további elemzésekhez használták fel.
A tanulmány első szakaszát követően a kísérleti csoport tagjai kutyát fogadtak magukhoz. Hat hónap múlva mindkét csoportban újra végrehajtották az első 48 órában végzett vizsgálatokat, majd a kontrollcsoport tagjai is kutyát vettek magukhoz. A kísérlet végén, a 12. hónapban ismét sor került a vizsgálatok megismétlésére.
A kutatás kezdetén nem volt kimutatható különbség a kísérleti- és a kontroll csoport tagjainak vérnyomása és szívverése között, sem a természetes, sem pedig a mesterséges stressz-helyzetben. Megfigyelhető volt azonban, hogy bár a beszéd és a jeges víz miatti stressz jelentősen megnövelte a vérnyomást és meggyorsította a szívverést, az értékek még nagyobb mértékű növekedése volt jellemző a természetes stressz-helyzetben, a házastárssal való kommunikáció során.
A hatodik hónapban sorra kerülő mérések alkalmával megállapítható volt, hogy a kísérleti csoport kutyát magukhoz vevő tagjainál a természetes és mesterséges stressz-helyzetben is kisebb mértékben nőtt a vérnyomás és kevésbé lett szapora a szívverés, mint a kontroll csoport tagjai esetében.
A 12. hónapban megismételt vizsgálatoknál (amikor már mindkét csoport tagjai rendelkeztek kutyával) ismét nem volt jelentős eltérés a két csoport eredményei között, a kontroll csoport tehát "felzárkózott" a kísérleti csoporthoz, és hasonló javulást tapasztaltak az ő esetükben is.
A kutatás végére mindkét csoport vérnyomás- és szívverés-értékei sokkal jobbak voltak a stressz-helyzetekben, mint az első vizsgálatok során. A kutatás ugyancsak kimutatta, hogy a súlyos agykárosodásban szenvedő házastárs ápolása komolyabb stressz-hatást jelent, és ezáltal magasabb vérnyomással és szaporább szívveréssel jár, mint a laboratóriumi, mesterségesen előidézett stressz-helyzetek. A kutatás legfontosabb eredménye pedig, hogy kimutathatóvá vált, hogy a kedvtelésből tartott állatok jelenléte jelentősen csökkenti a stresszre adott reakciókat a mindennapi stressz-helyzetekben. Az eredmények tükrében elmondható, hogy a kutyatartás nagyon jó hatással van azon magas vérnyomásos személyekre, akik rendszeres stressz-helyzetnek vannak kitéve.
Forrás: www.hazikedvencek.hu